Welcome to the Castle Garden. Let us to invite you to a exciting time travel in these unique buildings. …
Sok szeretettel köszöntjük a Várkert Bazárban! Engedje meg, hogy egy izgalmas időutazásra invitáljuk Önt ebben az egyedülálló épületegyüttesben, amely több, mint százharminc évvel ezelőtt készült el Ybl Miklós tervei alapján, majd viszontagságos évtizedek után 2012 és 2014 között teljesen megújult.
Idegenvezetésünket egy tematikusan felépített 11 állomásos ajánlott útvonalon járhatja végig.
Amennyiben tetszőleges sorrendben kíván kalandozni az épületegyüttesben, úgy szabadon választhat a menüpontok közül.
Most álljunk meg egy rövid történeti áttekintésre az épületegyüttes előtt, majd járjuk együtt körbe a Duna-part eme ékszerdobozát!
A Várkert Bazár a Duna-parttal és a Budai Várnegyeddel együtt 1987-ben került fel az UNESCO Világörökségi listájára.
A 19. század folyamán Pest és Buda fejlődése eltérő ütemben zajlott. A pesti oldal a reformkor idején látványos fejlődésen esett át és vált az ország kereskedelmi és kulturális központjává. Kialakult a Hild József nevével fémjelzett klasszicista pesti Duna-part. Pest dinamikus fejlődésével szemben Buda megmaradt kisvárosias jellegűnek. A Dunasori ingatlanok egyik tulajdonosa egy háromemeletes házat szeretett volna építtetni, amely teljesen kitakarta volna a kilátást Erzsébet királyné kedvelt sétahelyétől. Ezért Podmaniczky a királyi palotához való méltó építmény építését kezdeményezte, amely ötlet pozitív visszhangra talált. A tervek elkészítésével és az építkezés kivitelezésével a kor egyik legjelentősebb építészét, Ybl Miklóst bízták meg – aki többek között a Magyar Állami Operaház, a Szent István Bazilika és számos közismert magyar építmény tervezője. Az építkezés 1875-ben indult el és 1880-ban fejeződött be véglegesen. A II. világháború viharai a Várkert Bazárt sem kímélték. Díszítőelemei közül több elpusztult, a falfestmények nagy része megrongálódott és a kert növényzete is eltűnt.
A tervezések idején Magyarországon a historizáló építészet volt a meghatározó. Ennek lényege, hogy elmúlt korok formajegyeit ötvözték korszerű építési technológiákkal. A Várkert Bazárnál Ybl Miklós a reneszánsz stíluselemeit használta fel. Az épületegyüttes besorolható a romantikára jellemző félköríves stílus alapján tervezett épületek közé, melynek jellemzője a függőleges tartószerkezetek hangsúlyozása és a nagy félkörívek alkalmazása. Ezeket a stílusjegyeket a bazársorokon valamint a Pavilonokon is megfigyelhetjük. A magyar építészek többsége különösen vonzódott az itáliai reneszánszhoz. Ybl olaszországi tanulmányútjának hatását jelzi, hogy a Várkert épületegyüttese felidézi a római Colosseum és a Constantinus diadalív egyes elemeit, amelyek már a reneszánsz építészekre is nagy hatást gyakoroltak. Az épületegyüttes szimmetrikus elrendezésű, melynek közepén a Gloriette található, amely előtt most Ön is áll. Ezt az elnevezést általában reprezentatív kerti épületekre szokták használni. Ez azonban nem különálló építmény, pavilonját két oldalról felfelé futó lépcsős rámpaművek fogják közre, melyek a kertbe vezetnek. A szimmetriát erősítik két oldalról a Kapupavilonok: jobbra a Lépcsőpavilon, balra pedig a Fülkepavilon, majd a bazársorok 10-10 portállal. A neoreneszánsz épületegyüttest jobb kéz felől a volt Testőrségi palota, balkéz felől pedig két bérpalota zárja le.
Most pedig kezdjük meg a sétát a bal oldali lépcsősoron, balra fel a rámpán a kertbe.
A Várhegy lejtőin már több száz évvel ezelőtt is gondosan ápolt kert gyönyörködtette az uralkodót és a város lakóit, amely 1686-ban, Buda visszafoglalásakor a palotával együtt szinte teljesen elpusztult. Az évek során többször történtek átépítések, bővítések. A kert építményei között volt üvegház, holland parasztháznak nevezett kerti lak, galambház, teknősökkel benépesített kerti medence és konyhakert is.
Az 1870-es években indult meg Ybl Miklós tervei alapján a Várhegy déli végének és az angolparkká alakított kerteknek méltó keretet adó Várkert Bazár építése. A Várkertben később több építkezés is történt, mely I. Ferenc József osztrák császár és főként felesége, Erzsébet királyné igényeit szolgálta.
Elérkeztünk a második állomáshoz, ahol a Várkert középpontjában található Triton-kút történetét ismerheti meg. A Gloriette-ről bővebben a hetedik állomáson mesélünk.