Várkert Bazár

Történet

Az 1875-1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz Várkert Bazár a Világörökség része, ugyanakkor 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike volt. Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, majd később műtermek, kiállítások, különböző iskolák helyszínéül szolgált. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett Várkert Bazár területén 1961-től a budai Ifjúsági Park működött, az életveszélyessé vált épületegyüttes 1984-es bezárásáig. Ezt követően, bár számos elképzelés született hasznosításáról, a Várkert Bazár közel harminc éven át kihasználatlanul állt.

A kormány 2011. október 19-én döntött a Várkert Bazár teljes rekonstrukciójának megkezdéséről. A felújítás első ütemében megújult az Ybl tervezte épületegyüttes, amelyet 2014 április 3-án adtak át a nagyközönségnek. A második ütemben, 2014. augusztus 28-ig készült el a multifunkcionális rendezvényterem, alatta a mélygarázs, valamint a budavári királyi kertek. Megújult az épületegyüttes előtt a Lánchíd utca, továbbá a kishajó kikötőt is létesítettek. Az Ybl Miklós által megálmodott Várkert Bazár legfőbb feladata a Duna-part és a Budai vár közötti összeköttetés megteremtése volt. Ennek korszerű megvalósítása érdekében a vízhordó lépcső mellé mozgó lépcsőt építettek, amely összekapcsolja a Várkert Bazárt a Várral.

A rekonstrukció folyamán elsődleges szempont volt, hogy az eredeti épület legapróbb részleteit is megőrizzék, amelyhez korabeli fotók, levéltári dokumentumok illetve a helyszínen begyűjtött maradványok nyújtottak segítséget. Helyreállították a Várkert Bazárban az összes eredeti vas korlátot, kapukat, kerítéseket. A járóburkolatokat eredeti színeikben és mintázatukban újították fel, olyan minőségben, hogy az épület új funkcióinak is megfeleljen.

A felújított épületegyüttesben kiállító helyiségek (összesen 2500 m2-en) és multifunkcionális rendezvényterem (900 m2-en) kapnak helyet, emellett az ide látogatókat vendéglátóhelyek, különféle üzletek és turisztikai információs pont is várja. A Várkert Bazár felújítása tehát nem csupán műemléki rekonstrukció, hanem a főváros kulturális életének, szolgáltatásainak fejlesztése is egyben.
 

Középkori leletek a Várkert Bazár területén

A felújítási munkálatok során egyebek mellett török és középkori kerámiákat, használati tárgyakat, ékszereket és fegyvereket tártak fel a régészek. A terület északnyugati részén, a Várhegy oldalában hódoltságkori kőépületek maradványai, téglapadló és döngölt agyagpadló is előkerült.

A török korból fennmaradt egy vasrácsos lefolyó, amelyre egy kilyuggatott szűrőt rögzítettek, megakadályozva a nagyobb szennyeződések csatornába jutását.

A Vízhordó-lépcsőtől délre található terület a középkorban és a 16–17. században külvárosnak számított, ahol temetők húzódtak, melyek az 1684-es, 1686-os ostromok idején pusztultak el.

A Várkert Bazár északi területén a 16. századtól a 18. század közepéig ágyúöntő műhelyek működtek. A földmunkák során nyolc török korból származó helyiség alapfalai kerültek elő, ahol valószínűleg Buda 1686-os visszafoglalása korából találtak több száz, faragott kő és öntött fém ágyúgolyót. A műhelyekre emlékeztet az Öntőház udvarban, illetve a Lépcső pavilonban az a Corten acél borítású fal is, melyben lyukak és stilizált ágyúgolyók sora helyezkedik el.
 

Várkert Bazár a 19. században

A 19. században a Duna pesti oldala fejlődésnek indult, impozáns palotasor és korzó épült ki, miközben a budai oldal vidékies, földszintes épületeivel megmaradt a 18. század végi állapotoknál.  

Az 1870-es évek elején született meg az elgondolás, hogy a Várhegy aljába reprezentatív épületegyüttes és díszkert kerüljön. A végleges tervek elkészítésével az akkor már elismert, nagyszerű építészt, Ybl Miklóst bízták meg. A neoreneszánsz Várkert Bazár 1875-1883 között Ybl Miklós tervei alapján épült meg.

Az épületegyüttes a hazai romantikus építészet egyik legszebb alkotása, mely 1883-as átadása óta mindig osztatlan sikert aratott szépségével, kiegyensúlyozott arányaival.

Az egykori üzlethelyiségeket később műtermekként is hasznosították, Stróbl Alajos – a Várban látható Mátyás kút és a Nemzeti Múzeum előtt álló Arany János-szobor alkotója – már 1884-től itt dolgozott.
 

Várkert Bazár a 20. században

Ma a legtöbbeknek talán az jut eszébe a Várkert Bazárról, hogy valaha itt működött a Budai Ifjúsági Park, Budapest egykori kultikus szórakozóhelye.  

1961. augusztus 20-án nyitott meg Budapest első számú nyári szórakozóhelye, a Budai Ifjúsági Park. A Park koncertjein 2000-2500 fiatal vett részt. Fellépett itt a Bergendy együttes, Kovács Kati és a Benkó Dixieland Band is.

A kezdetben táncos szórakozóhelynek indult Parkban a hetvenes években olyan meghatározó hazai rock és pop együttesek léptek fel, mint az Illés, a Metró, az Omega, a Piramis vagy a Karthago, amelyek közül többen a vasfüggönyön túl is hírnevet szereztek maguknak.

A Park első és leghíresebb igazgatója Rajnák László volt, aki kiemelt figyelmet fordított a rendfenntartásra. A szórakozóhelyre csak megfelelő ruhában és küllemben lehetett belépni. Az alábbi 1962-es belépési szabályzat egy részlete is ezt bizonyítja:

„Tudnivalók a Budai Ifjúsági Park látogatásával kapcsolatban:

Belépés csak 18 éven felüli fiúk és 16 éven felüli lányok részére, nyakkendőben, világos ingben, zakóban. Vászonnadrágban a belépés tilos.

Kitiltást eredményeznek a következő kihágások:

Ízléstelen táncolás, nem twist számra történő twistelés, egy lánnyal több fiú twistelése, fiúk egymás közti twistelése, és más, feltűnést keltő viselkedés.”(Belépési szabályzat, 1962)

1961 és 1984 között számtalan legendás koncert helyszíne volt, de az épületegyüttes egyre romló állaga miatt – 1980-ban például egy Edda koncert során leomló kőkerítés több fiatalt megsebesített – végül be kellett zárni.
 

A megújulás időszaka

A Várkert Bazár állapota az 1980-as évektől fogva folyamatosan romlott, mely az épület teljes lezárásához vezetett. A Várkert Bazár felújítására, hasznosítására ezután számos terv készült.

A Kormány 1375/2011. (XI. 8.) Korm. határozata a Várbazár rekonstrukciójáról és a Budai Várnegyed hosszú távú fejlesztéséről, valamint a budavári királyi kertek revitalizációjáról, a Budai Várnegyed és környékének közlekedési problémáinak rendezéséről indította el a fejlesztést.   

A főváros turisztikai kínálatának bővítését szolgáló beruházás az Európai Unió és a Magyar Állam Új Széchenyi Terv Közép-magyarországi Operatív Programja keretében a KMOP-3.1.1/E-12-k-2012-0001 azonosítószámú a „Várkert Bazár fejlesztése" című projekt keretében valósult meg, összesen 7 400 000 000 forintos támogatásból.

A projekt megvalósítása során 8 988 négyzetméter nagyságú épületegyüttest újítottak fel, a mélygarázzsal együtt 17 722 négyzetméternyi új területet építettek hozzá és 8 734 négyzetméter nagyságú kertet és udvart alakítottak ki.

A Várkert Bazár fejlesztésével és hasznosításával olyan új kulturális attrakcióval, közösségi térrel gazdagodott a főváros, ahol minden korosztály megtalálhatja a számára leginkább vonzó programot.

A projektet a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. a Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.-vel, mint közreműködő szervezettel szoros együttműködésben valósította meg.

Az engedélyezési és kiviteli terveket a Középülettervező Zrt. készítette Potzner Ferenc és Pottyondy Péter vezető tervezők irányításával.

Galéria