A Várkert Bazár története

Az 1875-1883 között, Ybl Miklós tervei alapján épült neoreneszánsz Várkert Bazár a Világörökség része, ugyanakkor 1996 óta a világ száz legveszélyeztetettebb műemlékének egyike volt. Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, majd később műtermek, kiállítások, különböző iskolák helyszínéül szolgált. A második világháborúban súlyos károkat szenvedett Várkert Bazár területén 1961-től a budai Ifjúsági Park működött, az életveszélyessé vált épületegyüttes 1984-es bezárásáig. Ezt követően, bár számos elképzelés született hasznosításáról, a Várkert Bazár közel harminc éven át kihasználatlanul állt. A kormány 2011. október 19-én döntött a Várkert Bazár teljes rekonstrukciójának megkezdéséről. A felújítás első ütemében megújult az Ybl tervezte épületegyüttes, amelyet 2014 április 3-án adtak át a nagyközönségnek.

1875-1883
Megépül a Várkert Bazár

1984
Bezárják a Várkert Bazárt

2011
Teljes rekonstrukció megkezdése

Középkori leletek a Várkert Bazárban

A felújítási munkálatok során egyebek mellett török és középkori kerámiákat, használati tárgyakat, ékszereket és fegyvereket tártak fel a régészek. A terület északnyugati részén, a Várhegy oldalában hódoltságkori kőépületek maradványai, téglapadló és döngölt agyagpadló is előkerült.

A török korból fennmaradt egy vasrácsos lefolyó, amelyre egy kilyuggatott szűrőt rögzítettek, megakadályozva a nagyobb szennyeződések csatornába jutását.

A Vízhordó-lépcsőtől délre található terület a középkorban és a 16–17. században külvárosnak számított, ahol temetők húzódtak, melyek az 1684-es, 1686-os ostromok idején pusztultak el.

A Várkert Bazár északi területén a 16. századtól a 18. század közepéig ágyúöntő műhelyek működtek. A földmunkák során nyolc török korból származó helyiség alapfalai kerültek elő, ahol valószínűleg Buda 1686-os visszafoglalása korából találtak több száz, faragott kő és öntött fém ágyúgolyót. A műhelyekre emlékeztet az Öntőház udvarban, illetve a Lépcső pavilonban az a Corten acél borítású fal is, melyben lyukak és stilizált ágyúgolyók sora helyezkedik el.

Leletek
A Várkert Bazárban régészeti kincseket találtak a felújítások során.
Réz lépcső
A megújulás időszaka

A Várkert Bazár állapota az 1980-as évektől fogva folyamatosan romlott, mely az épület teljes lezárásához vezetett. A Várkert Bazár felújítására, hasznosítására ezután számos terv készült.

Kormány 1375/2011. (XI. 8.) Korm. határozata a Várbazár rekonstrukciójáról és a Budai Várnegyed hosszú távú fejlesztéséről, valamint a budavári királyi kertek revitalizációjáról, a Budai Várnegyed és környékének közlekedési problémáinak rendezéséről indította el a fejlesztést.   

A főváros turisztikai kínálatának bővítését szolgáló beruházás az Európai Unió és a Magyar Állam Új Széchenyi Terv Közép-magyarországi Operatív Programja keretében a KMOP-3.1.1/E-12-k-2012-0001 azonosítószámú a „Várkert Bazár fejlesztése" című projekt keretében valósult meg, összesen 7 400 000 000 forintos támogatásból.

A projekt megvalósítása során 8 988 négyzetméter nagyságú épületegyüttest újítottak fel, a mélygarázzsal együtt 17 722 négyzetméternyi új területet építettek hozzá és 8 734 négyzetméter nagyságú kertet és udvart alakítottak ki.

A Várkert Bazár fejlesztésével és hasznosításával olyan új kulturális attrakcióval, közösségi térrel gazdagodott a főváros, ahol minden korosztály megtalálhatja a számára leginkább vonzó programot.

A projektet a Várgondnokság Közhasznú Nonprofit Kft. a Pro Regio Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési és Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft.-vel, mint közreműködő szervezettel szoros együttműködésben valósította meg.

Az engedélyezési és kiviteli terveket a Középülettervező Zrt. készítette Potzner Ferenc és Pottyondy Péter vezető tervezők irányításával.

kupola
2017-ben nemzetközi elismerést kapott a Várkert Bazár fejlesztése

Első díjat nyert Örökségvédelem kategóriában a Várkert Bazár fejlesztéséért a Swietelsky Magyarország a FIABCI (Nemzetközi Ingatlanszövetség) Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázatán!

A Nemzetközi Ingatlanszövetség, a párizsi székhelyű FIABCI minden évben megrendezi a Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatot (FIABCI World Prix d'Excellence), mely célja a legsikeresebb ingatlanfejlesztések kiválasztása és elismerése. A 25 évvel ezelőtt útjára indított FIABCI Prix d’Excellence a világ legrangosabb ingatlanfejlesztési pályázata, amelynek történetében eddig öt kontinens 34 országának ingatlanfejlesztői szerepeltek eredményesen.

A bírálat főbb szempontjai között szerepelt az ingatlanfejlesztés koncepciója és eredménye, építészeti- és városépítészeti színvonala, a kivitelezés minősége, valamint a megvalósítás időtartama. Emellett értékelik az értékesítés és bérbeadás eredményességét, továbbá a környezetvédelmi szempontokat és az ingatlanfejlesztés társadalmi hasznosságát.

fiabci